Ma este

Talán ciki egyedül stand up estre menni, de felettébb szórakoztató.


Annyira nem zavar az egyedüllét, hogy újra elmentem. Persze egy másik előadó estjére.

Új kutya

Nyár eleje óta gondolkodom, hogy kellene egy pajtás Rozink mellé. Most megérett a dolog és elküldtünk egy jelentkezési lapot a retrieverhelp-nek és beálltunk a sorba egy újabb kutyáért. Úgy néz ki a kiválasztottnak komoly gazdajelöltje van, de nem baj, van elég aki simogató kezekre és puszikra vágyik.

Egy időre...

elment!

Egy mondat....

Feleségemmel éveken át veszekedtünk. Néha elgondolkodtam azon, hogy hogyan is házasodtunk össze, pedig nagyon ellentétes a személyiségünk. Minél tovább éltünk együtt, annál nehezebben ment az együttélés. A gazdagság és a hírnév nem segített ebben, sőt! Egyre nehezebb volt. Minél többet veszekedtünk, annál inkább eltávolodtunk egymástól és a szívünk megkeményedett. Azt hittük, hogy a béke már sosem költözik vissza az otthonunkba.

Épp egy turnén voltam, amikor Careyvel ismét hatalmasat veszekedtünk telefonon. Teljesen tehetetlennek, magányosnak és tompának éreztem magam.

Ha ő nem változik, akkor majd én! Másnap, mikor hazaértem, a feleségem hidegen fogadott. Éjjel együtt feküdtünk a hitvesi ágyban. Egymáshoz oly közel és mégis fényévekre. És akkor megértettem, hogy mit kell tennem!

Másnap reggel, még az ágyban fekve, megkérdeztem Careytől:

– Hogyan tehetem jobbá a napodat? – Carey dühösen nézett rám.

-Mi??

– Hogyan érhetem el, hogy jobb legyen a napod?

– Sehogy! – csattant fel – miért kérdezed?

– Azért, mert komolyan tudni szeretném, hogy mivel tehetem jobbá a napod?

Cinikusan rámnézett: Tényleg csinálni akarsz valamit? Akkor mosogass el!

A feleségem teljesen feldühödött. Én nyugodtan azt mondtam: Jó! – elmosogattam.

Másnap megint megkérdeztem: Mivel tehetem jobbá a napod?

A válasza egyszerű, de határozott volt: Takarítsd ki a garázst!

Vettem egy nagy levegőt, és ahelyett, hogy felemeltem volna a hangom (ahogy a feleségem számított rá), annyit mondtam: Jó. Felálltam és a következő két órában kitakarítottam és elpakoltam a garázsban. Carey nem tudta, mit gondoljon. Aztán másnap reggel megint feltettem a kérdést:

– Mivel tehetem jobbá napod?

– Semmivel! – válaszolta Carey. Nem tehetsz semmit és hagyd ezt abba!

Azt feleltem: – Nem lehet, mert megfogadtam: minden nap megkérdezem, mivel tehetem jobbá a napod?

– Miért csinálod ezt?

– Mert drága vagy nekem! És a házasságunk is drága nekem.

Aztán másnap is megkérdeztem. És másnap is, és azután is. Majd a második hét közepén csoda történt. A kérdésemre Carey szeme megtelt könnyel és sírni kezdett. ekkor a feleségem ezt mondta: Kérlek, ne tedd fel többé ezt a kérdést nekem. Nem veled van baj, hanem velem. Tudom, hogy nehéz velem. nem értem, miért maradtál még mindig velem?

Gyengéden felemeltem az állát és a szemébe néztem.

– Mert szeretlek – mondtam. – Hogyan tehetem jobbá a napod?

– Nekem kellene ezt kérdeznem tőled! – mondta.

– Kellene, de nem most. Most én akarok változni. Tudnod kell, hogy milyen sokat jelentesz nekem!

– Kérlek bocsáss meg, amiért így viselkedtem veled!

– Szeretlek.

– Én is szeretlek! – mondta.

– Hogyan tehetem jobbá a napod?

Carey gyengéden nézett rám: – Lehetne, hogy együtt töltsünk egy kis időt? Csak te meg én.

– Nagyon szeretném! Ezután még egy hónapig minden nap megkérdeztem. És a kapcsolatunk megváltozott. Ezután már a feleségem kezdte kérdezni tőlem: – Mit szeretnél, mit tegyek? Hogyan lehetnék jobb feleséged?

A köztünk lévő fal leomlott. Egyre többet beszélgettünk, mindent megbeszéltünk egymással. Soha többé nem veszekedtünk. Ez idő alatt megértettem, hogy a mi történetünk illusztrálja a házasság legfontosabb leckéjét. A kérdést: HOGYAN TEHETEM JOBBÁ A NAPOD? minden kapcsolatban mindig fel kellene tenni.

Velem lehet a baj!?

Másnak se tűnik "normálisnak" (azért tettem idéző jelbe, mert nem tudom kivel/kiben van a hiba) hogy egy 12-13 éves lány már szerelmes, a szülei elfogadják, mindenhova viszik a fiút is és ezt szabadon hirdeti a Facebookon?