Dickens

"Jobb részesülni valami jóban, de aztán elveszíteni, mint ha soha nem lett volna részünk benne?"

Olvasnom kéne tőle!

Jaj!

Az másnak is félelmetes, ha egy arab férfi bejelöl az instagramon!?

Szarvas

Valami bekattant nálam és teljesen beleszerettem ezekbe a cuki szarvasokba

Majd kikattan :) egyszer :)

Jóság!?

Olvasgatom azokat a blogokat, ahol minden héten összegyűjtenek dolgokat, amik számukra boldogságot okoznak, feldobják az unalmas mindennapokat. Egyik oldalról jó dolog, keressük a szépet, kellemest, mást, másik oldalról (ezért is kezdtem írni róla) elkeserítő, mert semmi olyanról nem szólnak, ami az én szememben jóság lenne.

Hajnali kutyaséta közben jutott eszembe idei pár jóságom, amit egyáltalán nem azért írok ide, mert kérkedni szeretnék vele, hanem mert inkább ilyeneket szeretnék látni más blogokon (mondjuk tuti nem tudnának minden héten megtölteni egy bejegyzést):

- örökbefogadtam egy kutyát

- 10ezressel fizettem, a pénztáros 20ezresből akart visszaadni, szóltam neki, hogy ez nem lesz jó (a hála az arcán és a köszönömök az ajkán felbecsülhetetlenek)

- rászoruló gyerekeknek készítek játékokat (vagyis most csak megfigyelek, mert nem tudok varrni, szabni, de majd egyszer belejövök)

- tavaly karácsonykor megismert nagycsaládos családnak küldök ruhát, játékot, taneszközöket

- SOS Gyermekfalu rendszeres támogatója lettem (nem nagy összeggel, de nem ez a lényeg)

- jó barátoknak segítettem (volt hogy kézi erővel, volt hogy anyagilag)

- segítettem egy elütött kutyán (sajnos sikertelenül....)

Ilyenekre gondolok! Ezért érdemes lenne olvasni a "jóság"-os bloggereket.

Tortakiállítás

A sütés nem az én asztalom, leginkább karácsonykor kerülnek elő a sütési kellékek, ettől függetlenül elmentünk a II. Sütemény és Tortafesztiválra a Millenárisra. Igazából se rosszat, se jót nem akarok mondani, elég legyen annyi, hogy 1,5 óráért sokat fizettünk. Jövőre hiányolhatnak minket. :) 

Tegnap éjszakára emlékezve

Valamint kéne egy helyesírási szabályzat is :)

Szabadulószobák!

Augusztus tájékán próbáltam ki először a szabadulószobát vagy kijutós játékot. Ez abból áll, hogy logikai, néha ügyességi feladatok által kell kijutnod egy helységből. 

Itt kezdtük: Sweet Escape 3 pályát is sikerült megcsinálni 2 barátnővel. Annyira tetszett, hogy mentünk tovább és következett ez az egy szobából álló Kelepce. Itt kerettörténet is van. A szerveink miatt elraboltak minket és ki kell jutni. :) Miután kijutottunk úgy döntöttünk megoldjuk az összeset Budapesten. ( ;) ) Inkább csak idő kéne hozzá, mert a költség megoszlik hármunk között. 

A gyerekekkel is elmentünk, mert ők is jártak a Sweet Escapbe és szerettek volna máshova is eljönni. A Királyok völgyét választottam, mert gyerekbarátnak mondta magát. Azt hiszem a 10 éves még nem volt felkészülve, mert a félhomályban eléggé félt. Szerencsére volt egy feladat, ami neki való volt. Innen is sikeresen kijutottunk, 6 percünk maradt. Kicsi az utolsó 10 percben csak az órát szorongatta és mondogatta, hogy milyen kevés időnk van. 

Október 16.-án volt a Szabadulószobák éjszakája (naná, hogy már ennek is van) Aznap a Trapfactory szobáit fedeztük fel. 6 szobájuk van, 2-vel végeztünk. A Bottal üthetjük a nyomát roppant mód tetszett. Itt volt először olyan, hogy titkos szobát találtunk. Ekkor már felbátorodtunk és amin nincs matrica, hogy "ne nyúlj hozzá" vagy nem mondják előre, hogy ne bántsátok, azt felforgattuk, kinyitottuk, eltoltuk. Itt a többi szobát is szeretnénk megoldani. Az egyikbe véletlenül be is mentünk, nem lesz egyszerű. 

Egyik barátnő felfedezte a Gozsdu Mission-t. Roppant izgalmasan indult a Fehér szoba, azaz White Mission szabadulószobájuk. Tényleg egy teljesen fehér szobába jutottunk be és "ütöttünk" mindent, hogy nyíljon valami, lássunk valamit. Ügyesek voltunk, ez is megvan! 

Ami minden helyen közös: fantasztikusan kedves játékvezetőkkel találkoztunk!! 

Hát itt tartunk. 4 hónap alatt 7 helyről jutottunk ki. Sok hely van még fővárosunkba és mi lelkesen megyünk tovább. 

Sweet Escape logóját teszem ide. Egyrészt azért, mert itt kezdtünk, másrészt azért, mert nagyon megszerettük Őket.

Pozitívan, mert az fontos

Megtaláltam a "fotóm" a Pinteresten

Ez én vagyok! 

Ugye!? 

:)

Gyönyörű!

*-*

Egy kedves ismerős fotózta és hát beleszerettem. Elkértem tőle, megkaptam és itt megőrzöm az utókornak és magamnak. Szerintem nem olvassa a blogomat (meg tudom érteni), de hátha egyszer idetéved.

Ez is az övé! Gyönyörű!

Bekukkantottam magamhoz :)

Mióta férj elment ritkán jövök fel a blogomra. 

Annyira lefoglalnak a mindennapok, hogy eszembe se jut. :) Pedig biztosan lenne mit megosztanom. 

Talán az első, hogy a Nagy ismét jár pszichológushoz! Egyik felem szomorú - miért!? miért!? Másik felem örül - (legalább) remekül érzi ott magát! Viszont a tanulmányi átlaga csodás! 

Aztán a második, hogy a Kicsi iszonyat lusta tanulni. Lassan szó szerint rugdosni kell! Az én hibám, elkapattam magam a Naggyal, akire rá se kell néznem. Viszont kezd normálisabban öltözködni! 

Két baráttal egy roppant kellemes hétvégét töltöttük Siófokon. Az időjárás csak az első napon kedvezett, de a hangulat végig remek volt. (basszus egy fotót se tudok mutatni) 

Október 29.-én gyarapodott a családunk. Egy korábbi bejegyzésemben írt kutyus mégsem kellett a gazdajelöltnek, felhívtak minket és mentünk érte. 

Kávé

Kávénak hívják, annyira feldobja az embert az állandó puszikkal és simogatásra vágyó pofival. Nem tetszik a neve, de most már marad. Azt a röpke 10-15 évet ki fogom bírni. :) Állandóan a sarkunkban van. Nem is tudom mikor tudja kialudni a kutyák 12-15 órás napi alvás adagját. Mondjuk ez a kép pont nem azt mutatja. Rozival játszanak, hamar összeszoktak. 

Megkezdődött az őszi színházba járós szezonom, de erről majd később.

Milyen igaz!

Tetszik!!!

Ma este

Talán ciki egyedül stand up estre menni, de felettébb szórakoztató.


Annyira nem zavar az egyedüllét, hogy újra elmentem. Persze egy másik előadó estjére.

Új kutya

Nyár eleje óta gondolkodom, hogy kellene egy pajtás Rozink mellé. Most megérett a dolog és elküldtünk egy jelentkezési lapot a retrieverhelp-nek és beálltunk a sorba egy újabb kutyáért. Úgy néz ki a kiválasztottnak komoly gazdajelöltje van, de nem baj, van elég aki simogató kezekre és puszikra vágyik.

Egy időre...

elment!

Egy mondat....

Feleségemmel éveken át veszekedtünk. Néha elgondolkodtam azon, hogy hogyan is házasodtunk össze, pedig nagyon ellentétes a személyiségünk. Minél tovább éltünk együtt, annál nehezebben ment az együttélés. A gazdagság és a hírnév nem segített ebben, sőt! Egyre nehezebb volt. Minél többet veszekedtünk, annál inkább eltávolodtunk egymástól és a szívünk megkeményedett. Azt hittük, hogy a béke már sosem költözik vissza az otthonunkba.

Épp egy turnén voltam, amikor Careyvel ismét hatalmasat veszekedtünk telefonon. Teljesen tehetetlennek, magányosnak és tompának éreztem magam.

Ha ő nem változik, akkor majd én! Másnap, mikor hazaértem, a feleségem hidegen fogadott. Éjjel együtt feküdtünk a hitvesi ágyban. Egymáshoz oly közel és mégis fényévekre. És akkor megértettem, hogy mit kell tennem!

Másnap reggel, még az ágyban fekve, megkérdeztem Careytől:

– Hogyan tehetem jobbá a napodat? – Carey dühösen nézett rám.

-Mi??

– Hogyan érhetem el, hogy jobb legyen a napod?

– Sehogy! – csattant fel – miért kérdezed?

– Azért, mert komolyan tudni szeretném, hogy mivel tehetem jobbá a napod?

Cinikusan rámnézett: Tényleg csinálni akarsz valamit? Akkor mosogass el!

A feleségem teljesen feldühödött. Én nyugodtan azt mondtam: Jó! – elmosogattam.

Másnap megint megkérdeztem: Mivel tehetem jobbá a napod?

A válasza egyszerű, de határozott volt: Takarítsd ki a garázst!

Vettem egy nagy levegőt, és ahelyett, hogy felemeltem volna a hangom (ahogy a feleségem számított rá), annyit mondtam: Jó. Felálltam és a következő két órában kitakarítottam és elpakoltam a garázsban. Carey nem tudta, mit gondoljon. Aztán másnap reggel megint feltettem a kérdést:

– Mivel tehetem jobbá napod?

– Semmivel! – válaszolta Carey. Nem tehetsz semmit és hagyd ezt abba!

Azt feleltem: – Nem lehet, mert megfogadtam: minden nap megkérdezem, mivel tehetem jobbá a napod?

– Miért csinálod ezt?

– Mert drága vagy nekem! És a házasságunk is drága nekem.

Aztán másnap is megkérdeztem. És másnap is, és azután is. Majd a második hét közepén csoda történt. A kérdésemre Carey szeme megtelt könnyel és sírni kezdett. ekkor a feleségem ezt mondta: Kérlek, ne tedd fel többé ezt a kérdést nekem. Nem veled van baj, hanem velem. Tudom, hogy nehéz velem. nem értem, miért maradtál még mindig velem?

Gyengéden felemeltem az állát és a szemébe néztem.

– Mert szeretlek – mondtam. – Hogyan tehetem jobbá a napod?

– Nekem kellene ezt kérdeznem tőled! – mondta.

– Kellene, de nem most. Most én akarok változni. Tudnod kell, hogy milyen sokat jelentesz nekem!

– Kérlek bocsáss meg, amiért így viselkedtem veled!

– Szeretlek.

– Én is szeretlek! – mondta.

– Hogyan tehetem jobbá a napod?

Carey gyengéden nézett rám: – Lehetne, hogy együtt töltsünk egy kis időt? Csak te meg én.

– Nagyon szeretném! Ezután még egy hónapig minden nap megkérdeztem. És a kapcsolatunk megváltozott. Ezután már a feleségem kezdte kérdezni tőlem: – Mit szeretnél, mit tegyek? Hogyan lehetnék jobb feleséged?

A köztünk lévő fal leomlott. Egyre többet beszélgettünk, mindent megbeszéltünk egymással. Soha többé nem veszekedtünk. Ez idő alatt megértettem, hogy a mi történetünk illusztrálja a házasság legfontosabb leckéjét. A kérdést: HOGYAN TEHETEM JOBBÁ A NAPOD? minden kapcsolatban mindig fel kellene tenni.

Velem lehet a baj!?

Másnak se tűnik "normálisnak" (azért tettem idéző jelbe, mert nem tudom kivel/kiben van a hiba) hogy egy 12-13 éves lány már szerelmes, a szülei elfogadják, mindenhova viszik a fiút is és ezt szabadon hirdeti a Facebookon? 

100% nyaralás

A szünet utolsó hetét kihasználva eljöttünk a kedvenc magyar szállodánkba, Alsópáhokra a Kolping Hotelbe.
Régen volt olyan, hogy étkezés közben együtt kacagott a család, most ez van. Apró részlet, de nekem mindent jelent.

Disneyland Párizs

Csak ámultam-bámultam és fotóztam.

június 26 - 29.

Amire ráfér a Disney felirat vagy figura vagy egy ismert figura formájúra tudják alakítani, az kapható.

Szállásunk az Explorers Hotel 

Aludni jártunk haza, arra a célra pont megfelelt. A képen látható  ágy mögött volt egy francia ágy, ezzel szemben pedig a fürdő és a wc. Van fürdő is a hotelban, de azt egyszer se látogattuk meg, csak kívülről csodáltuk. A szállás a reggelit tartalmazza, hát nem esznek valami jókat a franciák. 

Disneylandtől kb. 4-6 perces ingyenes buszútra van. Személyzet roppant kedves, jól tolerálta a kicsiny nyelvtudásomat.

Fotózkodhattunk volna, de kinek van kedve beállni egy újabb jó hosszú sorba!?