2014. február 26., szerda

Verselünk, de nem szeretem

Benedek Elek: Ne bántsd a fát

Ne bántsd a fát, hisz ő is érez,
Szép gyöngén nyúlj a leveléhez.
Ágát ne törd, lombját ne tépjed,
Hadd annak, ami, épnek, szépnek.
Szeresd a fát!

Édes gyümölcsét várva-várod,
S te mégis letörnéd a virágot?
Szegény virág gyorsan elszárad,
S te bánkódnál majd, késő bánat.
Ne bántsd a fát!

Fa lombja közt viharban, vészben
Lám meg se ring madárka fészke,
Fáradt ha vagy, leülsz alája,
S elszenderít madár danája.
Szeresd a fát!

Anya ő is, minden levélke
Egy-egy gyermek, gonddal nevelve.
És gyermek minden ágacskája,
Szeretettel tekints fel rája.
Ne bántsd a fát!

Mindaz, kik fákat ültetének,
Sírjukra szálljon hálaének,
Ásóval is költők valának,
Szép lombos fákról álmodának.
Szeresd a fát!

Felnőtt fejjel nagyon szép, de egy 8 éves gyereknek......

2014. február 19., szerda

Helyesírok vagy mégsem

 
 
 
Azt vettem észre, hogy egyre jobban oda kell figyelnem az írásaimra, mert mostanában valahogy nem megy a helyesírás. :(
Ez most tényleg elkeserít...
 

2014. február 18., kedd

5 in 2 avagy filmezgetek

Az úgy kezdődött, hogy nem volt kedvem olvasni, majd azzal folytatódott, hogy megláttam egy filmbemutatót az egyik tv csatornán. 
Pénteken, a fantasztikus barátos vacsora után, adta le a tv a Fogadom című filmet, amiről kiderült, hogy egy könyv alapján készült. Kettőt ütöttem egy csapásra, már nem kell elolvasnom ;)



Aztán még gyorsan nekikezdtem a Perfect ending-nek, ami azt hittem nem az én érdeklődési körömnek való, de lehetséges, hogy mélyen elrejtek magamban valamit. 


Amíg az első filmen mosolyogtam, addig ezen kezdetben könnyeztem, aztán már nem tudtam megálljt parancsolni, zokogtam. 
Hajnali 2-kor kerültem ágyba. Másnap valahogy eltűntek otthonról a gyerekek, így folytattam a filmezést, de most már egy férjjel az oldalamon. 
Kezdetnek a Személyiségtolvajt tettük be. 


Kicsit unalmas volt, de amikor már azt gondoltuk feladjuk, bedobtak pár jó poént. A vége tetszett a legjobban. Sandynek nagyon helyes családot találtak ki. 
Folytatásként, férjem nagy örömére, táncolós lányokat néztünk, Tökéletes hang címmel. 


Teljesen kiszámítható film, egyszer nézhető, baromi jó hangokkal. Na az a hányás, az felejthetetlen. 
Végül egy kacagós, Lelkestestcsere


Igen, utálják egymást. Igen, sokat veszekednek, beszólnak egymásnak. Igen, testet cserélnek. Igen, az lesz a vége, amire gondolsz. Mégis jókat nevettünk, mert jól alakítják azt, akiben éppen vannak. 

Mivel olvasni még mindig nincs kedvem, viszont nézni ki a fejemből igen, ezért szabadságra szeretnék menni, filmeket nézni és nem az aktuális cégvezetőkkel vitázni...

2014. február 14., péntek

Ez most megfogott

"Mindannyian elveszítjük néha önmagunkat, éppen ezért nagyon fontos, hogy legyenek olyan barátaink, akik őszinték velünk, és segítenek saját magunk maradni."

                                                                                                              Beyoncé Knowles



2014. február 9., vasárnap

Szépművészeti

Barátokkal és ismerősökkel megnéztem a Szépművészeti múzeum egyik kiállítását: 
Caravaggiotól Canalettoig 

Gyíktól megmart fiú
Sok volt a sötét, az erőszak, a meztelenkedés, viszont volt egy - két kép, ami nagyon megtetszett, főleg Canalettotól. Nem írtam fel a címüket, de ha egyszer böngészés közben megtalálom, biztosan beillesztem ide. A társaság fantasztikus volt és ez mindent vitt. 

2014. február 6., csütörtök

Vacsi

Szerda este,
régen látott barát,
finom vacsora,
beszélgetés, beszélgetés, beszélgetés.....

Köszi Fruzsi!

Ígérgetünk

Facebookon osztotta meg egy ismerős, de hogy megmaradjon saját részre is, beírom ide:

      Egy anya 10 ígérete a lányának



2014. február 3., hétfő

Fáradok....

Azt mondta a kicsi: "Anya, olyan fáradtnak nézel ki!"
Majdnem elbőgtem magam. Nem csak annak nézek ki, az is vagyok!

Egy nehéz hét apró öröme


Van egy közmondás: "nem szokta a paraszt a szántást" és most ezen a héten bejött. Mondjuk nem nehéz nekem, aki általában napi 8 órát dolgozik és mivel a 2 gyerek hazajövetele általában tőlem függ, ki is esik a kezemből a toll. 

Hétfő délutánomat egy szülői értekezlet és egy kései bevásárlás hosszabbította meg, fürdésre estem haza. 
Keddi kötelező könyvelői tanfolyam után futott be egy hívás, hogy az otthon, sérv műtétből lábadozó férjem helyett, nekem kéne vásárolni és elszállítani a dolgokat egy Pesten elhelyezkedő helyre. Meg is történt, ismét fürdésre jutottam haza. 
Szerdámat, úgy gondoltam, nem teszi tönkre semmi, tévedtem. Nagy leányom már 9 éve külön angolra jár, de most úgy látszik nagyon megharagudott a tanárra, mert tavaly november óta kisebb-nagyobb súrlódások vannak közöttük és a mai napot választotta a tanár, hogy ezt kiadva magából könnyes búcsút vegyünk egymástól egy időre. 
Csütörtökön könyvvizsgáló érkezett hozzánk, aki elég messze lakik tőlünk, így anyu felajánlotta, hogy aludjon nála. Ezen felbuzdulva, a kedves könyvvizsgáló, este 7-ig nem is akarta befejezni a munkát. Ezen a napon jött el az a pillanat, hogy nem a megszokott éjszaka 11-kor tértem nyugovóra, hanem 8.30 környékén már lecsukódtak a szemeim. 
Pénteken a könyvvizsgáló még mindig közöttünk, de aznap a gyermeki különórák miatt, többször meg kellett szakítani a munkát, így 3 körül már fel is adtuk. De ezután se volt nyugtom, menni kellett vásárolni, de nem ám egy helyre, ugyanis másnak családi összejövetelre voltunk hivatalosak, ahova sütit, ajándékot, virágot kellett vinnünk. 
Baromi fáradtan

Ám jött az apró öröm, ismét egy telefon segítségével, ismét egy régen hallott baráttól, egy szerencsére gyakran találkozós barát által. Persze ismét jól esett, köszi!