Bekukkantottam magamhoz :)

Mióta férj elment ritkán jövök fel a blogomra. 

Annyira lefoglalnak a mindennapok, hogy eszembe se jut. :) Pedig biztosan lenne mit megosztanom. 

Talán az első, hogy a Nagy ismét jár pszichológushoz! Egyik felem szomorú - miért!? miért!? Másik felem örül - (legalább) remekül érzi ott magát! Viszont a tanulmányi átlaga csodás! 

Aztán a második, hogy a Kicsi iszonyat lusta tanulni. Lassan szó szerint rugdosni kell! Az én hibám, elkapattam magam a Naggyal, akire rá se kell néznem. Viszont kezd normálisabban öltözködni! 

Két baráttal egy roppant kellemes hétvégét töltöttük Siófokon. Az időjárás csak az első napon kedvezett, de a hangulat végig remek volt. (basszus egy fotót se tudok mutatni) 

Október 29.-én gyarapodott a családunk. Egy korábbi bejegyzésemben írt kutyus mégsem kellett a gazdajelöltnek, felhívtak minket és mentünk érte. 

Kávé

Kávénak hívják, annyira feldobja az embert az állandó puszikkal és simogatásra vágyó pofival. Nem tetszik a neve, de most már marad. Azt a röpke 10-15 évet ki fogom bírni. :) Állandóan a sarkunkban van. Nem is tudom mikor tudja kialudni a kutyák 12-15 órás napi alvás adagját. Mondjuk ez a kép pont nem azt mutatja. Rozival játszanak, hamar összeszoktak. 

Megkezdődött az őszi színházba járós szezonom, de erről majd később.