Emlék

 De jó volt ezt visszaolvasni, ki is fotóztam magamnak

Hétvégi reggelek

Ilyenek:

De jó lenne nem azt érezni, hogy már nem sokáig.... 😟

Gyenge Ildikó verse

Ezen a héten vacakul voltam. Névnap volt és mindjárt június... születés, elmenés hónapja. sok idő után jól kibőgtem magam.

Nincsenek véletlenek, elém került ez a vers

Gyenge Ildikó

Nem, nem haltam meg.

 Csak egy angyal csókolt meg.

 A csókkal elrepültem.

 Elvette terhem,

 Szabad lettem.

 Nem, nem haltam meg.

 Attól, hogy nem látsz, még élek,

 Csak már semmitől sem félek.

 Keress meg szívedben, 

 ott hajózok ereidben.

 Nem, nem szűntem meg.

 Úgy biztos nem, ahogy gondolod.

 Érzed ezt a finom őszi illatot?

 Az ősz én vagyok.

 Nem, nem tűntem el.

 Ne halott emberként gondolj rám!

 Csak nézz az égre fel,

 Felvettem csillagruhám.

 Nem, én nem haltam meg.

 Csak már emlék vagyok.

 Esténként a széllel keringőt táncolok.

 Ablakodon holdfényként pihenek meg.

 Nem, nem felejtelek el.

 Árnyékként követlek napodban,

 Visszatérek hozzád álmodban.

 Leülök ágyad szélére,

 Benézek a lelked mélyére.

 Nem, nem hagytalak el.

 A kis bizsergés én vagyok,

 Arcodra mosolyt cirógatok.

 Nem, nem mentem el.

 Ott vagyok minden fában.

 Szemedbe örömöt csaló

 Minden pislantásban.

 Nem, nem mentem el.

 Maradok, míg akarod,

 Füledbe szeretetet suttogok,

 Míg elhiszed nekem,

 Hogy a mindenségben én veled egy vagyok...

Illik

 Az élet nem kérdezi meg, akarod vagy sem, tanít. Megtanít küzdeni, elesni, felállni és újra megteszi ha kell. Sosem kérdi majd, felkészültél-e, megtanít elengedni, elfogadni, megtanít repülni, és tetszik vagy sem, megtanít zuhanni is. Nem érdekli majd, mennyi erőt érzel magadban, rád zúdítja azt, amivel tudja, még elboldogulsz, és hidd el, nem kapsz nagyobb terhet, csak azt, amit még elbírsz. Van, amikor azt érzed, ennél kegyetlenebb már nem lehet, és megértem. De hidd, hogy jót akar. A legbölcsebb tanítód, aki ismer téged, és melletted áll. Mert nem azt mutatja meg mit láss, hanem azt, merre nézz.

 (Todorovits Rea)

Milyen is lesz az idei

Évekig készültem már ilyen tájban az ünnepekre és most, hogy hatalmas változások történtek nálunk nem is tudom milyen lesz az idei karácsony.

Elkezdtem filmeket keresni a Netflixen és már meg is néztem kettőt.

Mosolyogtam és sírtam, sokat sírtam.

Nem tudom milyen lesz az idei....

Folytatom....

Annyira szeretem visszaolvasni apró szösszeneteimet, hogy felélesztem a blogomat. 

Szépen, lassan, ahogy sikerül. 

A Facebook-ot csak nézegetésre használom, de pár dolgot azért szeretnék megjegyezni, kiírni, lementeni. 

Ide megtehetem.

......

 Elolvastam az előző bejegyzést, ez a június is szar volt.....

Édesem!! Úgy megölelnélek.....

Hirtelen párbeszédünk

Kicsi: Szar lesz ez a június.
Én: Miért?
Kicsi: Apával akartam ünnepelni a születésnapunkat.
Én: hatalmas ölelés (azóta is bőgök)

Fehér nyuszi, vörös nyuszi

Alföldi Róbert-tel

Forrás: Index.hu

Andi barátnő a fehér hajjal, én jobbra mellette világos pólóban.

Emlékezetes és megismételhetetlen előadás.

Bakancslista

Nézelődtem az Instagram-on és úgy döntöttem lesz bakancslistám. 

Ezzel a képpel kezdődött. Felkerült az első tétel

1) Yosimite Nemzeti Park -Amerika

Majd erről beugrott egy rádió beszélgetés, ahol egy húszas évei elejen jaro lány azt mesélte, hogy az interneten tálalt egy lehetőséget táboroztatott egy amerikai nemzeti parkban. Felkerült a második tétel 

2) Yellowstone Nemzeti Park

3) Positano, Amalfi
Valami közeli, elérhető is legyen a listán.

valami hibádzik az agyamban

Az önsajnálat mocsarában taposok és van hogy térdig, mellkasig süllyedek.

Aztán jön egy emelkedő, eszembe jut, hogy a gyerekeim egészségesek, nagyobb tanulási gondjuk nincsen, megtalálták barátaikat, jól érzik magukat, nem depressziósak apjuk hirtelen halála miatt, van munkám, egyedül (az örökölt tartalékok felhasználása nélkül) el tudom őket tartani, van keret, hogy szórakozni járjak.

Majd jön egy "katt" és ismét a mellkasomig ér az önsajnálat. Nincs mellettem senki, kövér vagyok, a barátaim nem érdeklődnek, rengeteget kell dolgozni (szombatokat, húsvétot is ezzel kell tölteni), utazni szeretnék, de mikor és miből..... Ilyenkor csak ülök, nézek ki a fejemből és folynak a könnyeim. 

Biztosan kéne valami külső segítség, de azért nem fizetek senkinek, hogy sírni lásson...

01.08.

Remek volt!
Zsigmond Emőke kiváló színésznő!

Ma itt, egyedül

Szuper jó volt! Nevetés-taps-nevetés

Pokorny Lia
Rudolf Péter
Molnár Áron
Ciki, de nem emlékszem milyen Péter

Tényleg így!

Instagram

Télapó

Megérkezett!

Saját kezűleg!

December szarvassal indítva

Pinterest

Séta a kutyákkal

Szeretem a vasárnap reggeli sétákat ezen az útvonalon.

Nem tudom miért, de mindig megnyugtat.

Október 31.

"– Micimackó! Mi van, ha egyszer elkövetkezik egy olyan nap, amikor el kell válnunk?
– Ha együtt válhatunk el, akkor semmi kifogásom ellene.
– Na igen-igen, úgy könnyű. De… ha nem lennénk együtt? Hogyha én máshol lennék?
– Jajj… de nem lehetsz máshol, hiszen nélküled egészen elvesznék. Kinek szólnék egy olyan bizonyos holnapon, amikor épp nem vagyok elég erős, vagy elég bátor?
– Hát tulajdonképpen…
– És kitől kérnék tanácsot, amikor nem tudnám, hogy merre tovább?
– Micimackó, mi van, ha mégis?
– Mégsem, az nem fordulhat elő… Ha mégis eljön az idő, amikor nem leszünk együtt, akkor nagyon fontos, hogy megjegyezz valamit!
– Mi az a fontos megjegyezni való?
– Hogy bátrabb vagy, mint hiszed, erősebb vagy, mint sejted és okosabb, mint véled. De a legfontosabb az, hogy ha el kell válnunk, én akkor is mindig veled leszek… veled leszek!" (Milne)

:,(

"A gyász nem múlik el. Nem múlik el, csak körbenövi az élet. Először még nincs más, csak a veszteség. Minden pillanatban. Élesen, kímélet nélkül szakít szét testet és lelket. Meg kell bolondulni, bele kell pusztulni a fájdalomba. Úgy érezzük nincs tovább. Ekkora hiánnyal, ekkora űrrel nem lehet tovább élni. Aztán az élet mégiscsak megy tovább. Makacsan halad, pereg az idő. Egyszer csak eljön a pillanat –ez csak később, visszatekintve válik világossá- amikor már nem fáj megállás nélkül. Kezdenek lélegzetvételnyi szünetek lenni a kín addig megállíthatatlannak hitt hömpölygésében. Percek, amikor lehet másra is figyelni. Szusszanásnyi kis szigetek. Aztán ezekből egyre több lesz. Egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy reggelente, álom és ébrenlét határát már nem a jeges felismerés töri át, hogy nincs többé. Aztán, néha már mosolyogni is tudunk, amikor eszünkbe jut: „Hm, emlékszem milyen vicces volt, amikor....!” Az emlékek már nem fájdalmat hoznak, hanem hálát, hogy ő volt. Idővel lesz új öröm, lesz új lendület. Lesznek tervek, és új vágyak is. Lesz béke és elengedés, de a gyász marad, nem csökken. Az élet nő meg körülötte." (Orvos-Tóth Noémi)

Pinterest

Engem most valaki nagyon utál

Hétfő este (szeptember 24.) a kicsi leforrázta magát kb 3 deci vízzel. Azonnal beültettem a kádba és folyattuk rá a hideg vizet. Hívtam az ügyeletet, aki a Bethesda kórházba küldött. 140 km/h sebességgel száguldottam az M1-M7 bevezetőn, 90 km/h-val a BAH csomóponton, majdnem mindenhol zöld volt a lámpa, gyorsan beértünk, hamar ellátták. Hajnali 1-kor már agyban voltunk.

Ma reggel kötözésre vissza. Mivel a seb levet ereszt, a fedő géz beleragad a sebbe, ami eléggé fájdalmas, a gyereknek az a legjobb, ha bódítják. Ezt most mindennap megcsinálják, fölösleges ennyit furikázni a városban, a héten bent kell maradnia a kórházban. Mai látogatas végén sírva váltunk el, nem volt még külön tőlem.

Hazafelé érkezett a hír, hogy a férj, "sikeres" öngyilkosságot követett el......