Emlék

 De jó volt ezt visszaolvasni, ki is fotóztam magamnak

Hétvégi reggelek

Ilyenek:

De jó lenne nem azt érezni, hogy már nem sokáig.... 😟

Gyenge Ildikó verse

Ezen a héten vacakul voltam. Névnap volt és mindjárt június... születés, elmenés hónapja. sok idő után jól kibőgtem magam.

Nincsenek véletlenek, elém került ez a vers

Gyenge Ildikó

Nem, nem haltam meg.

 Csak egy angyal csókolt meg.

 A csókkal elrepültem.

 Elvette terhem,

 Szabad lettem.

 Nem, nem haltam meg.

 Attól, hogy nem látsz, még élek,

 Csak már semmitől sem félek.

 Keress meg szívedben, 

 ott hajózok ereidben.

 Nem, nem szűntem meg.

 Úgy biztos nem, ahogy gondolod.

 Érzed ezt a finom őszi illatot?

 Az ősz én vagyok.

 Nem, nem tűntem el.

 Ne halott emberként gondolj rám!

 Csak nézz az égre fel,

 Felvettem csillagruhám.

 Nem, én nem haltam meg.

 Csak már emlék vagyok.

 Esténként a széllel keringőt táncolok.

 Ablakodon holdfényként pihenek meg.

 Nem, nem felejtelek el.

 Árnyékként követlek napodban,

 Visszatérek hozzád álmodban.

 Leülök ágyad szélére,

 Benézek a lelked mélyére.

 Nem, nem hagytalak el.

 A kis bizsergés én vagyok,

 Arcodra mosolyt cirógatok.

 Nem, nem mentem el.

 Ott vagyok minden fában.

 Szemedbe örömöt csaló

 Minden pislantásban.

 Nem, nem mentem el.

 Maradok, míg akarod,

 Füledbe szeretetet suttogok,

 Míg elhiszed nekem,

 Hogy a mindenségben én veled egy vagyok...